Gyakori kérdések

Kérdése van? Tegye fel bátran!

Sok esetben a kandalló elhelyezésére, megtervezésére a megrendelők nem fordítanak kellő figyelmet. Amikor pedig a kandallóépítésre kerül a sor sok esetben csak kényszermegoldásokkal tudjuk megvalósítani álmai kandallóját. Emiatt már a tervezés fázisában keressen meg minket, tegye fel kérdését az info@mihaczi.hu-ra küldött e-mailben, Facebook-oldalunkon. 


Kérdések és válaszok:

Hogyan működik a kandalló?

Zárt tűzterű kandallóban a tűz egy, a lakótértől elválasztott ún. tűztérben ég. A tűz látványát egy rendkívül nagy hőfeszültségeknek is ellenálló, kerámiaüveg ajtón keresztül élvezhetjük. A tűztér anyaga lehet öntöttvas és samottbéléssel ellátott acéllemez. A tévhitekkel ellentétben a jó minőségű kandallók samottbéléssel, acéllemezből készülnek, prémium kategoriás tűzterek nem készülnek öntvényből.
 
Tűzterekkel szerelt kandalló hőleadási hatásfoka, látványtűztereknél 50-60%-os, jó minőségű, energiahatékony készülékeknél 75-87%-os. A fennmaradó hő a kéményen keresztül a szabadba távozik. A hasznos hő leadása kétféle módon történik:

1. Sugárzó hőleadásként kb. 30-40% hő közvetlenül a tűztér üvegfelületén, illetve egyes esetekben a kandallóburkolaton keresztül kerül a környezetbe.
2. Légfűtésként a hasznosítható hőmennyiség kb. 60-70%-a a lakást oly módon melegíti fel, hogy a légtér (vagyis a lakás) hideg levegője - amely nehezebb fajsúlyából adódóan a padlószinten helyezkedik el - beáramlik a kandalló alján (pl. fatároló) kiképzett nyílásokon. A tűztér és fűtőbordái olyan fűtőfelületeket képeznek, ahol a hideg levegő felhevül, és mivel a meleg levegő fajsúlya kisebb, így elkezd felfelé áramlani, a kandalló oldalán vagy szemben elhelyezett rácsokon, szellőzőnyílásokon jut a fűtendő térbe.

 
A meleg levegő eljut a távolabb eső, egybenyitott terekbe, ahol lehűl, lekerül a padlószintre, majd újra kezdődik az áramlás. Ezt az áramlást az hajtja, hogy az alul belépő levegő hőmérséklete 15-20°C (a lakás hőmérsékletétől függően), míg a felül kilépő levegő hőmérséklete 80-140°C (a tűz intenzitásától függően). Ez gravitációs áramlást hoz létre, amely felmelegíti a légtér levegőjét.   

Mekkora a helyigénye a kandallónak? Mikor válasszuk a kályhát?

A régi, angol stílusú, klasszikus kandallókat látva úgy gondolhatjuk, hogy egy kandalló maximum 10-30 cm-t ugrik ki a fal síkjából. Azt azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy régen a falak 100-120 cm vastagságúak voltak, így ezekben bőven elfért a tűztér a kéménnyel együtt, és csak a díszítő kőburkolat ugrott ki a falból.
 
Tűztereink minimális mélysége mintegy 40 cm. A hátsó falra kerülő, kalcium-szilikát szigetelés 3-4 cm vastagságú. A tűztér és a szigetelés között minimum 3-8 cm légrést kell biztosítani, így a tűztér ajtaja a fal síkjától legalább 50 cm-re kerül. A tűztér jellemzően 3-5 cm-rel süllyesztve kerül beépítésre a kandallóburkolat síkjától. A tűzterek előtt célszerű padka kialakítása - kivéve a modern kandallókná). Így összesen kb. 75 cm mélységű egy kandallóval kell számolnunk tervezésnél.
 
A különálló kandallók legkisebb befoglaló mérete 130 x 75 cm, modern kandallók esetén: 120x60 cm, amit egyedi esetekben le lehet csökkenteni 90 x 50 cm-s méretig, de itt már jelentős torzulásokat szenvedhetnek a kandalló arányai. Sarokkandalló esetén a minimális méret a saroktól számítva 110 x 110 cm. Ezen méretek alatt már érdemes kandalló helyett kályha mellet dönteni.  

Miből készül a kandalló?

Manapság gyakran találkozhatunk olyan silány minőségű kandallókkal, amelyek nem működnek megfelelően, kellemetlen szagot árasztanak magukból, vagy a nem rendszeresített anyagok miatt a kandallóburkolat károsodik.

Sajnos sok esetben a megbízott "szakember" nem a megfelelő anyagokat építi be a kandallóba, mely a szakismeretek hiányára vagy a kivitelező anyagi mohóságára vezethető vissza. A legrosszabb, amikor kellemetlen szagok, egészségkárosító anyagok árasztják el az egész házat, amelyek forrása a kandalló. A kandallóburkolatban ugyanis a hőmérséklet elérheti a 450°C-t. Ezen hőmérsékleten pedig már irritáló anyagok is felszabadulhatnak.

A szigetelés nélküli, pórusbeton, gipszkarton, különféle fóliák, gyapot és egyéb anyagok alkalmazása egyre inkább a múlté. A megfelelő építési anyagok (kalcium-szilikát, táblásított vermikulit) alkalmazása 15-30%-kal is növelheti egy jól megépített kandalló árát, emiatt gyakori, hogy az árajánlatok begyűjtésekor drasztikus, akár 50-250 ezer forintos árkülönbségek is keletkezhetnek. Az árajánlatok összehasonlításakor beépítésre kerülő anyagok terén is javasolt körültekintően eljárni!
 

Hogyan működik a központi fűtéses kandalló?

Ha több helyiséget szeretnénk fűteni, akkor ideális megoldás a központi fűtéses kandalló. Ezek két csoportra oszthatók: légfűtéses és vízteres kandallókra.
 
A légfűtéses, légcsatornázható kandalló esetében egy speciális kandallóventilátor segítségével, hőszigetelt csőhálózaton a meleg levegőt juttatunk több helyiségbe, akár több szinten áthaladva. A rendszer rendkívül egyszerű és hatékony. A fűtendő helyiségekbe a meleg levegőt egy esztétikus megjelenésű légbefúvón keresztül juttathatjuk be.
 
A vízteres központi fűtéses kandalló egyértelmű előnye az, hogy csatlakoztatható a meglévő fűtésrendszerre, és önállóan is elláthatja az egész ház fűtését. Vízteres kandalló esetén ajánlott puffertartály alkalmazása, mert az eltárolja az előállított melegvizet későbbi felhasználásra. Az eltárolt hőenergiát fűtésre, melegvíz előállításra is felhasználhatjuk a későbbiekben, növelve a rendszer hatékonyságát.

A legújabb vízteres kandallókban megtalálható a túlmelegedés elleni védelem már magában a tűztérben. Ez a funkció visszaszabályozza a kandallótestben lévő vizet, amikor úgy érzékeli, hogy az előreáramló víz hőmérséklete túllépné a kívánt hőfokot.
 

Hogyan működik a pellettüzelésű kályha és kandalló?

A pellettechnológiát először az Egyesült Államokban kezdték használni az 1980-as években, de mára már Európában is gyakori megoldás.
 
A pellet-kályháknak számos előnye van:

• Hőmérséklet- és időmérő-ellenőrzés
• Automatikus gyújtás (távoli gyújtás lehetősége)
• Magas hatékonyság (90%)
• Fejlett technológia
• Környezetbarát

Működése:

• A pellet a készülékben lévő, motor által hajtott csiga segítségével eljut a tartályból az égéstérbe.
• A meggyújtás az izzító gyertya által felhevült levegővel történik.
• Az égéstermék a füstgázventilátor segítségével távozik a füstcső csatlakozón keresztül.
• A tüzelőanyag és az égési levegő mennyiségét a központi egység szabályozza, a minél magasabb égési hatásfok és az optimális működés érdekében.
• Az egész teljesen automatikus, állandó odafigyelést nem igényel, hasonlóan a gázkazánokhoz.
• Egyes pelletes készülék radiátorokra rákötve egy egész ház fűtését is elláthatja.
• Indirekt tárolóval összekötve a használati melegvíz előállítása is megoldható, napkollektoros rendszerrel kombinálva akár nyáron is.

A pellet kályhák nagy előnye, hogy a pelletet elég 1-3 naponta adagolni, valamint a hamutálcát is elég hetente egyszer kiüríteni (modelltől függően). Így ez a megoldás nagyon kényelmes.
  

Milyen a kettős égés elvén működő kandalló?

A kettős égetésű rendszernél alacsony szennyeződés-kibocsátás mellet 30-40% csökkenthető a tüzelőanyag költsége. A rendszer az égési folyamat közben felszabaduló füstgázokban lévő éghető anyagok tökéletesebb elégetését használja ki. Ezek az anyagok standard tüzelésű - azaz a nem kettős égés elvén működő - tűztér esetén a kéményen keresztül a szabadba távoznának.

Működés közben az égéstér felső harmadába irányított fúvókákon keresztül friss levegő áramlik a tűztérbe. Így az égetés során felszálló, minimum 500 °C gázok friss oxigénhez jutva lángra lobbannak, ezáltal beindul a másodlagos égetés. Ez a technológia szinte teljesen kihasználja a fában rejlő energiát.
  

Mi az a folytonégő, azaz energiahatékony kandalló?

A folytonégő légfűtéses kandalló képes egy megrakással, fojtott légáramlással, 75-87%-os hatásfokkal 8-10 órán keresztül üzemelni. Jellemzően kettős égés elvén működnek. A szerkezeti kialakítás lehetővé teszi a tökéletes levegőszabályzást, ezáltal megakadályozva az ellenőrizetlen légáramlást, így lehetővé téve a lassabb égést, melynek köszönhetően hatékonyabban adja le a hőenergiát.

Egy kandalló akkor tekinthető folytonégőnek, ha az NFD szabvány szerinti bevizsgáláson átesett. Ennek lényege: egy megrakással, 10 óra csökkentett üzemmódot követően a parázságyból a tűz újraéleszthető legyen. Jellemzően a mai kor acéllemezből készült kandallóinak 80% már megfelel a folytonégés normáinak.

Folytonégő kandallóval kiküszöbölhető az a gyakran elhangzó panasz, miszerint: "nagyon hamar meleg van, de  gyorsan kialszik a tűz és kihűl a ház". Energiahatékony (folytonégő) kandallóval az égésidő jelentősen elnyújtható, a készülék szabályozható, a fűtés takarékosabb és komfortosabb lesz.
 
Az első parázságy eléréséig jellemzően nagyobb fokozatban üzemeltetjük a kandallót, így újrarakást követően csökkentett üzemmódban a felfűtött légteret egyenletes hőmérsékleten tartja. Ha főfűtésként használja a folytonégő kandallóbetéteket, kályhákat, úgy jelentős anyagi megtakarítást érhet el a gáztüzeléssel szemben.
 

Cserépkályha vagy kandalló?

Sokan felteszik ezt a kérdést nekünk. Az alábbi tényekkel tudunk segíteni a döntésben:

• A cserépkályha nagy tömege sokáig tartja a melegét, és még órákkal a tűz kialvása után is sugározza a hőt. Iigaz ugyanakkor, hogy hosszabb ideig tart, amíg felmelegszik, miközben a kandalló légfűtésének köszönhetően már rég befűtötte a teret.
• A cserépkályhát 10 - 15 évenként újra kell rakni, mivel a beépített anyagok tönkremennek, valamint keletkezett repedéseken az égéstermék akadálytalanul a lakótérbe áramolhat, valamint ez idő alatt elveszti a hőtároló képességét.
• A cserépkályha sugárzó hőleadása miatt a távolabbi, egybenyitott helyiségek kevésbé fűthetők be, míg a kandalló esetében a konvekciós légfűtés ezekben is egyenletes hőeloszlást biztosít.
• A cserépkályha ajtaja általában zárt, vagy igen kis felülettel rendelkezik, míg a kandallónál nagyméretű kerámiaüvegből készített ajtón keresztül élvezhetjük a lángok látványát.

Mindezek alapján összegezve elmondható, hogy a cserépkályha az egyik leghatékonyabb fatüzelésü berendezés. Építését azoknak ajánljuk, akik főleg fűtésre akarják használni. A fűtési idény elején begyújtják, és folyamatos tüzelés mellett az idény végéig használják (ezáltal megakadályozhatják a hőtágulásból eredő repedések kialakulását, és a hosszú felfűtési idő miatti "hőtehetetlenséget" is kiküszöbölhetik). 

Azoknak viszont, akik látványos, jó hatásfokú, gyors hőleadóképességű fűtőberendezést szeretnének kandalló építését javasoljuk!
  

Honnan veszi a kandalló az égéslevegőt?

A kandallóknak is levegőre van szüksége az égéshez. A mai kor elvárásai szerint épült házakban a szigetelés miatt gyakori probléma a megfelelő légellátás. Az új, illetve felújított épületeket olyan fokozott légzárású nyílászárókkal látják el, ahol égési levegő hiányában a tűz pár óra alatt el fog aludni vagy akár füstgáz-visszaáramlás is bekövetkezhet a lakótér felé, például egy pára- vagy szagelszívó bekapcsolása esetén.

A korszerű tűzterekhez közvetlenül lehet légcsatornát csatlakoztatni, melynek segítségével a kandalló légellátása függetlenné válik az épületétől. Legszerencsésebb megoldás a szigetelt aljzatbetonban, vagy akár a padlástérből (a kandalló burkolatában) is megoldani a kandalló levegőellátását.

A légcsatorna keresztmetszetét épületgépész tervező készíti el a kéménytervvel együtt. Amennyiben sikerült kiválasztani a tűzteret, ott fel van tüntetve a légbevezető mérete, feltéve ha külső levegőre csatlakoztatható a készülék.

De ha még nem sikerült kiválasztani az égésteret, akkor ökölszabály alapján az ideális méret 125-150 mm-es maximum 6 m-ig, de inkább 150 mm legyen, amit később szűkíteni lehet. Ha a csőcsatorna hosszabb mint 6-7 méter és több iránytörést is tartalmaz akkor 150-200 mm-es keresztmetszetet kell alkalmazni. 

Amennyiben helyhiány miatt nem fér el a nagy keresztmetszet, akkor területarányosan több, kisebb keresztmetszetű légcsatorna is alkalmazható. Ha az aljzatbetonban történik a légbevezetés, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani az esetleges hőhidakra.
 

Az építkezés melyik fázisában kerüljön sor a kandalló építésére?

A kandalló ideális építési ideje a vakolás utáni, de még a burkolás, glettelés és festés előtti időszak. Amennyiben rusztikus (kőburkolatú) kandallót választottak hidegburkolat esetben célszerű a kandalló alatti padlórészt teljesen leburkolni. Mivel a legtöbb kandalló rendelkezik fatárolóval, vagy épp rusztikus felületek (pl. kőburkolat) határolják, ezért utólag nehézségekbe okozna a burkolat esztétikus hozzáigazítása.

Laminált padló vagy parkettaburkolat alkalmazása esetén annak lerakása előtt ajánlott a kandalló építése, hogy megakadályozzuk a puha felület, illetve lakkréteg esetleges sérüléseit.

Lakott épületek esetében védőszőnyegezést és takarófóliázást alkalmazunk a kivitelezésnél, illetve ügyelünk arra is, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséget okozzuk megrendelőinknek. A megrendelő biztosítja
 

• az építési helyszín biztonságos megközelíthetőségét,
• a kandalló részeinek kipakolási lehetőségét sík terepen, az építéstől maximum 25m-re,
• a megfelelő áram- (220V, 16A)  és vízvételezési lehetőséget,
• a nyugodt munkavégzés lehetőségét (több szakipar egymást ne zavarja).

Téli időszakban a munkaterületen a munkavégzéshez szükséges minimum: 15°C hőmérséklet, amely biztosítja a felhasznált anyagok megfelelő kötését és száradását.
  

Kéményjáratok mérete, kandallókémény?

A kémények szabályait a "Magyar Szabvány" tartalmazza (MSZ-845:2010).

Néhány általános tanács és szabvány:

• A kémény feleljen meg az érvényes szabványban előírt követelményeknek.
• A kémény kürtőjét tilos felfelé szűkíteni.
• A kémény legyen biztonságosan tisztítható.
• Gázüzemű kéményre nem szabad rákötni szilárd tüzelésű berendezést.
• Egy kéményen egy készülék üzemeltethető.
• Kéményjárat legkisebb magassága szilárd tüzelőanyagnál min. 4,2 m lehet.
• Fém rendszereknél a bekötőcső és a kémény anyagának azonosnak kell lennie.

Kandallókémények, tájékoztató jellegű adatok:

• 150mm : alkalmas kandallókályhához, vagy kisméretű tűztérbetéthez.
• 180mm : alkalmas kandallókályhához,  60-70cm széles tűztérbetéthez, központi fűtéses tűzterekhez 21kw-ig.
• 200mm : alkalmas 70-80cm széles tűzterekhez, központi fűtéses tűzterekhez 15-25kw-ig.
• 250mm: 80-120cm széles zárt tűzterekhez, nyitott tűzterekhez, központi fűtéses tűzterekhez 25-50kw-ig.

 
 

Milyen fa használható a kandallóban?

A fa, mint tüzelőanyag minőségét annak keménysége és fűtőértéke határozza meg. A legjobb tüzelőanyagok:

• Bükk
• Tölgy
• Gyertyán
• Akác

Ha már eldöntöttük, milyen fát és hol fogunk vásárolni, akkor se kapkodjuk el a beszerzést. Igazán jól akkor járunk ha a tűzifát nem súlyra, hanem térfogatra vásároljuk. Az ideális tűzifa legalább másfél éve kivágott, száraz fa. Tárolható akár az udvaron is, de lényeg, hogy fedett helyen álljon.

Különösen fontos száraz fát használni a központi fűtést ellátó készülékeknél, valamint ha utó-hőhasznosítót üzemeltetünk a kandallónk után kötve. Ezt mindig tartsuk szem előtt, így súlyos összegeket takaríthatunk meg, és rengeteg bosszúságtól kíméljük meg magunkat!

Bizonyos készülékek, például a folytonégő és kettős égés elvén működő kandallóbetétek nem is fognak működni más tüzelőanyaggal. A többi berendezés üvege is erősen kormolódik a rossz minőségű tüzelőanyagtól, de nagy kárt fog okozni a kéményrendszerben keletkező lerakódás, kátránykicsapódás is ilyen esetekben.
 
Kiegészítő tüzelőanyagként használható még fabrikett. Fabrikettel hatékonyan tudunk tüzelni, hiszen ennek nedvességtartalma nem haladhatja meg a 8-10%-ot. Ebből a tüzelőből a megszokott mennyiségnél lényegesen kisebb mennyiséget rakjon a kandallóba! Folytonégő készülékek azonban nem biztos, hogy teljesítik a folytonégés normáját fabrikettel.

A fatüzelés miért megújuló energia?